Hazugságok terjedtek Dél-Korea rendkívüli állapot kihirdetésekor… Mi az igazság a káoszban?

Forrás: online közösségi média

Dél-Korea hadiállapot és a vele együtt terjedő álhírek, mi a valóság?

December 3-án, 22:30-kor dél-koreai elnök, Jun Szokjol (윤석열) rendkívüli hadiállapotot hirdetett, ami után online közösségi oldalakon és a közösségi médiában mindenféle információ és pletyka terjedt el robbanásszerű gyorsasággal. Különösen a "páncélozott járművek fotója" és a "kommentár a kijárási tilalomról" nevű manipulált képek terjedtek el, ami szélsőséges zavart okozott. A hadiállapot december 4-én történő feloldásával a helyzet lezárult, de néhány álhír még mindig fenntartja a félelem légkörét, és súlyosbítja a zavart.

Forrás: online közösségi média

Páncélozott járművek képei és a kijárási tilalomról szóló bejelentés... az álhírek valósága

A hadiállapot kihirdetése után azonnal online közösségi oldalakon gyorsan terjedtek a Szöul belvárosában közlekedő páncélozott járművek fényképei, valamint egy manipulált kép, amely "23:00 óra után tilos az utcán tartózkodni" feliratú volt.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy a páncélozott járművekről készült fényképek egy része korábbi, más helyzetekben készült felvétel volt, és a kijárási tilalomról szóló bejelentés is hamis képnek bizonyult. Azonban ezek az álhírek néhány médiaorgánumon keresztül terjedtek, hitelességet szerezve és fokozva a zavart.

Különösen a KakaoTalk (카카오), a Daum (다음) és a Naver (네이버) mint nagy platformok esetében terjedtek pletykák a hadiállapottal kapcsolatos kulcsszavak cenzúrájáról és az internet cenzúrájáról. Ezek az állítások azonban nem felelnek meg a valóságnak, és a platformok cáfolták ezeket.

Forrás: online közösségi média

Az álhírek terjedésének háttere és kezelése

A hadiállapot kihirdetése után a KakaoTalk Daum (카카오 다음) néhány közösségi oldalán vészhelyzeti kommunikációs hálózatokat is létrehoztak a internetes cenzúra elkerülése érdekében, például Discordot vagy Telegramokat használva. Bizonyos közösségi oldalakon közzétettek egy közleményt, amely betiltotta a politikailag érzékeny kulcsszavak használatát, ami "megfigyelési rendszer" kezdetéről szóló pletykákat indított el.

A Daum Cafe (다음 카페) esetében felmerült a gyanú, hogy bizonyos kulcsszavak nem jelentek meg a trendek rangsorában, de a Kakao (카카오) képviselője kijelentette, hogy "a trendek a forgalom alapján kerülnek kiválasztásra", és cáfolta a hadiállapot utáni megfigyelési rendszerhez kapcsolódó cenzúra állításait.

A Naver (네이버) esetében is hasonló időpontban jelentkeztek hibák a hírek és a kávézó szolgáltatásokban, ami cenzúra gyanúját keltette. A Naver azonban ezt "a forgalom hirtelen megnövekedése okozta átmeneti hibának" magyarázta, és cáfolta a cenzúra gyanúját.

Hadiállapot és az információ zavara... tanulságok

Ez a hadiállapot azt mutatja, hogy vészhelyzetben az álhírek milyen gyorsan terjedhetnek, és mekkora zavart okozhatnak a lakosság körében. Különösen a páncélozott járművekről készült fotók és a kijárási tilalomról szóló manipulált információk meghaladják a puszta pletykák szintjét, és hatással voltak néhány médiaorgánumra is.

A Naver (네이버) és a Kakao (카카오) mint főbb platformok határozottan cáfolták a "cenzúrarendszer létezését", de az álhírek terjedése már sok emberben szorongást keltett. Ez ismét emlékeztet bennünket az információk hitelességének és a megbízható források fontosságának vészhelyzetben.

Mi a hadiállapot Dél-Koreában?

2024. december 3-án, 22:25 körül Jun Szokjol (윤석열) dél-koreai elnök országos hadiállapotot hirdetett.

A hadiállapot kihirdetésének háttere és tartalma

Jun elnök azt állította, hogy a "nemzeti ellenséges erők" meg akarják dönteni a kormányt, és kritizálta az ellenzéki Minjoo-párt (더불어민주당) 2025-ös költségvetésének csökkentését, amivel a nemzeti kormányzatot "megbénítja". Ezt a "a szabad demokratikus rendszer megdöntésére irányuló kísérletnek" minősítette, és kijelentette, hogy a hadiállapotot azért hirdeti ki, hogy "egyszerre felszámolja a gyalázatos észak-koreai párti nemzeti ellenséges erőket, és megvédje a szabad alkotmányos rendet".

Körülbelül egy órával később Pak Anszu (박안수) hadsereg vezérkari főnök, akit Jun elnök nevezett ki hadiállapot parancsnoknak, bejelentette, hogy 23:00 órától életbe lépett az 1. számú hadiállapot rendelet. Ez a parancs minden politikai tevékenység betiltását, a média ellenőrzését, a sztrájkok és tüntetések betiltását tartalmazta.

Reakciók és következmények

A hadiállapot kihirdetése azonnali tiltakozásokat váltott ki. A politikai pártok képviselői, valamint a lakosság is utcára vonultak tiltakozni. A képviselők sürgősen összeültek, és elfogadtak egy határozatot a hadiállapot feloldására.

Végül december 4-én, 04:30 körül Jun elnök és a kormány feloldotta a hadiállapotot. Így a hadiállapot körülbelül 6 óra után megszűnt.

Utóintézkedések

A hadiállapot feloldása után az ellenzék elindította Jun elnök elleni impeachment eljárást, és még a kormánypárt vezetői is a Jun elnök pártból való kilépését követelték. A védelmi miniszter, valamint számos magas rangú tisztviselő lemondott, és vizsgálat indult a hadiállapot végrehajtásában részt vevő katonatisztek ellen.

Ez az esemény aggodalmat keltett Dél-Korea politikai stabilitása és demokráciája iránt, és nemzetközi figyelmet is vonzott.

A kormánypárt és az ellenzék főbb különbségei

1. Definíció:

• Kormánypárt: Az az párt, amelyhez az elnök tartozik, és együtt irányítja az országot a kormánnyal.
• Ellenzéki párt: A kormánypárton kívüli pártok, amelyek feladata a kormánypárt ellenőrzése és felügyelete.

2. Szerep:

• Kormánypárt: Az elnökkel és a kormánnyal együttműködve alakítják és hajtják végre az állami politikákat.
• Ellenzéki párt: Kritizálja a kormánypárt politikáit, alternatív megoldásokat kínál, és fenntartja az egyensúlyt.

3. Felelősség:

• Kormánypárt: Fő felelőssége az ország irányítása, és kudarc esetén kritikát kap.
• Ellenzéki párt: Feladata a kormánypárt felügyelete és a hibák feltárása.

4. Hatalmi viszonyok:

• Kormánypárt: Az elnökkel egy oldalon áll, ami előnyt jelent a politikák végrehajtásában.
• Ellenzéki párt: Ellenőrzi a kormánypártot, és néha ellenezheti a kormány politikáit.

Ezek a különbségek hozzájárulnak a kormánypárt és az ellenzék közötti egyensúlyhoz, ami a demokrácia fejlődését szolgálja.